Külföldre terjeszkedne a cégével? Cégstruktúra dilemmák…

Cégcsoport, cégstruktúra kialakítása

Itthon már stabil, működő vállalkozásában rejlő lehetőségeket szeretné kiaknázni külföldön is? De vajon hogyan érdemes elindulni a külföldi terjeszkedéssel?

Ha már üzleti szempontból (célcsoport elérése, piaci helyzet, marketing stratégia, verseny, piacra lépés, stb.) megvizsgálta a lehetséges célországokat és kialakult már, mely országokban lehetne külföldön is elindítani az üzletet, a következő szempont az adózási környezet átvilágítása lehet.

Cégcsoport, cégstruktúra, külföldi terjeszkedés

Hol indítsak új vállalkozást?

Melyik országban milyen körülmények között és milyen adórendszer mellett lehet vállalkozni? Ehhez segítséget jelenthetnek a különféle „Doing business” kiadványok, melyek angol nyelven számos helyen elérhetőek, de tájékozódni lehet az adott ország üzleti kamaráinak, adóhatóságainak és minisztériumainak a honlapján is. A legjobb talán mégis az, hogyha egy külföldi cégalapításra szakosodott jogi-adótanácsadói irodát keres fel a magyar vállalkozó, ahol tájékoztatják az egyes államokban működő szabályozások előnyeiről és hátrányairól is.

Ha terjeszkedik a cég, akkor vajon ki legyen a tulajdonosa az új külföldi vállalkozásnak? Egyáltalán, szükséges-e vállalkozást alapítani, vagy elegendő egy telephely, egy kereskedelmi képviselet, esetleg egy fióktelep? Mindegyik formának számos előnye lehet, azonban van egy olyan pont, ahol már nem döntés kérdése a választás: a telephelynek és a kereskedelmi képviseletnek megvannak a maguk szabályai, és egy bizonyos pont után már nem elegendőek ezek a formák. A fióktelep és a leányvállalat esetében is vannak különbségek, azonban mindkettő már önálló formában jelenik meg a célországban és önállóan vállalhat kötelezettségeket és gyakorolhat jogokat.

Egy cégstruktúra kialakításakor egyáltalán nem mindegy, hogy a cégeket magánszemélyek vagy más cégek alapítják meg. Más és más formában lehet ugyanis kivenni az osztalékot, más előnyök érhetőek el egyik és másik cégstruktúra esetén. Egy olyan cégcsoportnál, ahol minden cégnek magánszemély vagy magánszemélyek (jellemzően családtagok) a tulajdonosai, ott az osztalékot a magánszemélyek vehetik fel, amely magyar illetőségű magánszemélyek esetén 15%-os SZJA-val és 14%-os EHO-val (ez utóbbi csak az éves felső határig fizetendő).

Cégstruktúra, cégalapítás magánszemélyként, cégként

Magánszemélyként vagy cégként?

Más a helyzet egy olyan cégstruktúránál, ahol például a magyar cég alapítja meg a további belföldi és külföldi cégeket, ekkor beszélünk anyavállalatról és leányvállalatokról. A belföldi cégtől származó osztalék az anyavállalatnál adómentes, és az egyezményes külföldi országokban lévő cégektől származó osztalék is adómentes, tehát azt az anyavállalat tovább tudja hasznosítani, abból beruházásokat eszközölhet, további cégeket alapíthat, stb. Míg magánszemélyek esetében ezt a pénzösszeget jellemzően csak tagi kölcsönként lehet újra a cégcsoport finanszírozásához felhasználni, ami viszont nem mindig előnyös.

Akár magánszemélyként, akár cégként történik a külföldi cégalapítás, fontos, hogy amennyiben a végső magánszemély tulajdonos ugyanaz, akkor kapcsolt vállalkozásokról van szó. De a cégcsoport tagjai kapcsolt vállalkozások lesznek akkor is, ha a végső magánszemély tulajdonosok többsége egymás közeli hozzátartozói a szóban forgó tagvállalatok esetében. Végül – 2015.01.01-e óta – kapcsolt vállalkozások lesznek azok a cégek is, ahol az ügyvezető személye megegyezik.

Kapcsolt vállalkozás, cégcsoport, cégstruktúra

Kapcsolt vagy nem kapcsolt?

A kapcsolt vállalkozásokra minden ország adóhatósága figyel, különösen, ha olyan országot választunk, amely az OECD tagja. Számos közös előírás született már az OECD tagországok között a cégcsoportok adóelkerülésének megakadályozására (és természetesen a kettős adóztatás elkerülésére). Ez úgy jöhet létre, ha megállapításra kerül, hogy a cégstruktúra kialakításának és működtetésének a fő célja (vagy egyik célja) az adó olyan formájú optimalizálása, amely adó elkerülését célozza.

Ez megvalósulhat úgy is, hogy a cégstruktúrán belül cégek közötti együttműködés már eleve úgy lett kialakítva, hogy nem történik valós gazdasági esemény, és ezt az egyes államok adóhatóságai nem ismerik el általában költségként. De történhet úgy is adóelkerülés, hogy a cégcsoporton belül árazás nem felel meg a piaci ár elvének, amit viszont az adóhatóságok elvárnak és sok országban nagyon szigorúan büntetnek is.

Alapos körültekintéssel és tervezéssel azonban egy optimális  cégstruktúra alakítható ki, melynél a fenti elveket is figyelembe véve, egy sokkal hatékonyabb működés is elérhető, mintha ad-hoc vágnánk bele egy külföldi terjeszkedésbe.

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről