Kapcsolt vállalkozások és transzferár esettanulmányok – 1. rész

Kapcsolt vállalkozások és transzferár esettanulmányok – 1. rész

A családi vállalkozások és szövevényes cégkapcsolatok számos esetben fejtörést okozhatnak. Olyan rejtett tényezők lehetnek sokszor egy vállalat hátterében, amelyekről nem is sejtik a tulajdonosok és a vezetők, hogy azok miatt speciális feladatokkal kerülhetnek szembe. Cikksorozatunk célja a valós életből vett példákon keresztül bemutatni olyan eseteket, ahol végig is visszük ezeket a feladatokat és megnézzük, hogyan lehet optimálisan kezelni a kapcsolt vállalkozásokat.
 

1. eset: Családi Kft. és Katás egyéni vállalkozó

Egy hölgy hívott fel néhány nappal ezelőtt, és elmesélte a következő helyzetet. A férjével közös Kft-t üzemeltetnek, amelyben 50-50%-ban tulajdonosok. A vállalkozásuk különféle építőipari szolgáltatásokat nyújt, mint például fűtés- és villanyszerelés. Nemrégiben a fiuk kiváltotta az egyéni vállalkozói igazolványt, amelyre a KATA adózási módot és az alanyi adómentességet választotta. A fiuk mérnökként dolgozik főállásban a munkahelyén, de várható, hogy lesz egy nagyobb megbízása, és azt már az egyéni vállalkozásából szeretné számlázni. Készített egy árajánlatot, melybe bizonyos kisebb szolgáltatásokat úgy épített be, hogy azokat a szülei Kft-jétől szeretné igénybe venni. A hölgy az iránt érdeklődött, hogy ebben az esetben szó van-e kapcsolt vállalkozási viszonyról, és milyen teendők lennének?

A szülők (feleség és férj) által 50-50%-ban tulajdonolt Kft. esetében a szavazati arányokat össze kell számítani, mivel a tagok egymás közeli hozzátartozójának minősülnek. Így elmondhatjuk, hogy a Kft. teljes mértékben a család tulajdonában áll.

A fiuk egyéni vállalkozása pedig a gyermek 100%-os tulajdonában áll, és mivel ő is közeli hozzátartozó, így elmondhatjuk, hogy alapvetően mindkét vállalkozás felett a család (közeli hozzátartozók csoportja) dönthet. Ennél fogva megvalósul a kapcsolt vállalkozási jogviszony.

Addig nem merül fel teendő, amíg a Kft. és az egyéni vállalkozás egymással valamilyen kapcsolatba nem lép. Ez a kapcsolat lehet egy szerződés megkötése, egy számla vagy előleg számla kiállítása, egy kölcsön nyújtása, stb. Gyakorlatilag bármilyen gazdasági esemény megvalósulása előidézheti ezt a kapcsolatot. Ha az esemény megtörténik (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) úgy fogalmaz, hogy az első szerződéskötés megtörténik, de tudjuk, hogy a szóbeli szerződés is szerződésnek minősül), akkor belép az első kötelezettség, be kell jelenteni az adóhatóság felé a kapcsolt vállalkozás adatait (név, székhely, adószám) az esemény megtörténtétől számított 15 napon belül.

A kapcsolt vállalkozás bejelentését a Kft. esetében a 17T201-es nyomtatványon kell megtenni, az egyéni vállalkozás esetében nincs ilyen kötelezettség. Azonban, ha a Kft. elmulasztja megtenni a bejelentést, vagy határidőn túl teszi azt meg, akkor 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ezért nagyon fontos, hogy határidőben feltárásra kerüljön az első tranzakció kapcsolt vállalkozások között.

A következő kérdés azzal kapcsolatos, hogy milyen áron történjen a számlázás a Kft-ből az egyéni vállalkozás felé. Kiderült, hogy pontosan olyan szolgáltatásról lenne szó, amit a Kft. egyébként más, független vevői részére is végez, melynek van egy óradíja. Ezt az óradíjat alkalmazzák az esetek 90%-ban, kivéve akkor, ha összetettebb szolgáltatás típusról van szó, mert akkor egyedi árakat adnak.

Azt tanácsoltam a hölgynek, hogy érdemes elővenni néhány hasonló szerződést, mint amilyet a fiuk egyéni vállalkozásával szeretnének megkötni, és megvizsgálni, hogy valóban ugyanolyan szolgáltatásról lenne-e szó a kapcsolt felek között is. Ha igen, akkor nem is szükséges további alátámasztás, adott esetben egy ellenőrzés során ezek bizonyító erővel bírnak.

Transzferár nyilvántartást nem kellett készíteniük az ügyletre, mivel a családnak más vállalkozása nem volt ezen a kettőn kívül, és együtt is mikrovállalkozásoknak minősültek. Írásos transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség pedig csak azoknál a cégcsoportoknál merül fel, melyeknél az összeszámított létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg alapján (a KKV törvény előírásai szerint) legalább középvállalkozásról van szó.

Felmerült viszont az áfa kérdésköre. Ha a Kft. az áfa hatálya alá tartozik, az egyéni vállalkozás pedig alanyi mentes katás adózást választott, akkor a Kft. a szolgáltatása után meg fogja fizetni az áfát, de az egyéni vállalkozás azt nem vonhatja le. Ezt is érdemes számításba venni az egymás közötti számlázás során.

2. eset: Családi Kft. és Bt.

Ez az eset néhány hónappal ezelőtt merült fel.

Egy fiatalember létrehozott egy egyszemélyes Kft-t, melyben ő volt az ügyvezető is, önálló aláírási joggal. Felmerült benne, hogy lehetséges, hogy kapcsolt vállalkozást hozott létre, mert a családban már van egy Bt.

A Bt-ben az egyik tulajdonos a fiatalember felesége volt 50%-ban, a másik tulajdonos pedig az édesanyja 50%-ban. A Bt-ben a vezető tisztségviselő a felesége volt, szintén önálló aláírási joggal.

Itt is mindhárom tulajdonos közeli hozzátartozó valamilyen formában, de vajon kapcsolt vállalkozásokról van-e szó?

Két vállalkozás kapcsolt viszonyát a következőképpen kell a fenti eset tekintetében megítélni. Először az egyik vállalkozásban kell vizsgálni, hogy valamely tagja rendelkezik-e benne többségi befolyással. Ennek során a társaságban szintén részesedéssel bíró közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy ugyanezek a körülmények a másik vállalkozásban is fennállnak-e. Amennyiben mindkét vállalkozásban van többségi tulajdonos, meg kell nézni, hogy a többségi tulajdonosok egymásnak közeli hozzátartozói-e a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja alapján. Amennyiben igen, akkor a két vállalkozás egymással kapcsolt vállalkozás.

A Kft.-ben a férj többségi befolyással rendelkezik, hiszen ő a 100%-os tulajdonos. Ugyanakkor a Bt.-ben sem a feleség, sem annak az anyósa (a fiatalember édesanyja) nem bír szavazati többséggel, részesedéseiket ugyanis nem kell összeszámítani (mivel nem minősülnek közeli hozzátartozónak). Ezért a kérdéses esetben a két társaság között kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre. Nincs további különleges teendő.

Látható tehát, hogy két hasonló esetet tekintve is apróságok dönthetnek arról, hogy keletkezik-e kapcsolt vállalkozási jogviszony, vagy nem. Ezért érdemes alaposan körbejárni a tulajdonosi és a szavazati arányokat, és az összeszámítási szabályokat.

Az esettanulmány sorozatot folytatjuk.

Cikkem 2017.09.13-án jelent meg az 5percado oldalán.

Kép forrása: Image courtesy of njaj at FreeDigitalPhotos.net

Új transzferár szabályok 2018-tól 

Részletek és jelentkezés ide kattintva!

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről