3 tipikus hiba, amit transzferárazásnál elkövethetünk

Transzferár nyilvántartás 2015.

Túl vagyunk a 2014. évi transzferár nyilvántartások összeállításának határidején, innentől kezdődően már csak felülvizsgálatra van lehetőség. Összeállításunkban segítséget szeretnénk nyújtani abban, hogy mi az a három tipikus hiba, amit érdemes elkerülni a transzferárazási munka során.

A vállalkozások céljaik megvalósításáért üzleti partnereket keresnek, árajánlatokat kérnek egymástól és tárgyalásokat folytatnak az eredményes együttműködés érdekében. A közöttük alkalmazott árak általában az árajánlatok és ártárgyalások során a piaci viszonyoknak megfelelően alakulnak ki a felek érdekérvényesítési képességeinek megfelelően. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor egymással nem független vállalkozások kötnek egymással üzletet.
 
Mikor nem független egymástól két vállalkozás? Röviden összefoglalva akkor, amikor az irányításuk egy helyen összpontosul. Például ha valakinek két cégben is 50%-ot meghaladó tulajdonrésze van, akkor mindkét vállalkozás döntéseiben meghatározó befolyással rendelkezik. Így nem biztos, hogy a két cég közötti ügyletekben minden esetben a piaci viszonyok, a piaci árak érvényesülnek.
 
Az egymástól nem független vállalkozásokat kapcsolt vállalkozásoknak nevezzük. Tipikus példája a kapcsolt vállalkozásoknak a nemzetközi vagy belföldi cégcsoportok, vagy a külföldi anyavállalattal rendelkező magyar leányvállalatok. Alapvetően ezeket a kapcsolt vállalkozásokat érinti a Transzferár szabályozás. Milyen tipikus hibákat ejthetünk a transzferár szabályozással kapcsolatban?
 
1. hiba: Kapcsolt vállalkozások hiányos felmérése
 
Tipikus bírság kockázati tényező, hogy "elfelejtődik" egy vagy több cég, amikor felmérésre kerülnek a kapcsolt vállalkozások. Ezt követően az adóellenőrzésnél a revizorok feltárják, hogy pl. van egy testvér-vállalat, akivel történt számlázás, és nem fordítottak figyelmet a felek a számlázásra, az árazásra, illetve a transzferár dokumentációk elkészítésére. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy bizonyos vállalkozások kapcsoltak vagy nem, rengeteg információra lehet szükségünk. Sokszor nemhogy a könyvelő, hanem még a tulajdonosi kör egy része sincs minden esetben tisztában azzal, hogy kapcsolt vállalkozással üzletel.
 
Alapvetően vizsgálni szükséges a szóban forgó cégek
·         tulajdonosi körét, tulajdoni arányokat, szavazati jogok arányát, egyéb jogokat;
·         üzletrészeit más vállalkozásokban;
·         ügyvezetőinek státuszát más vállalkozásokban;
·         más országban lévő telephelyeit.
 
Mindezen adatok alapján el lehet indulni feltérképezni a kapcsolt vállalkozások körét. Össze kell szedni (néha vadászni) a megfelelő dokumentumokat, anyagokat, információkat, pl.:
 
  • törvényi szabályozásokat
  • társasági szerződéseket
  • mérlegbeszámolókat
  • üzletrész adásvételi szerződéseket
  • magánszemélyek személyes adatait
 
A bonyolult cégstruktúrák esetében előfordul, hogy nem is gondolnánk elsőre, hogy két cég kapcsoltnak minősül. Ezért nagyon fontos ezt az előkészítő munkát alaposan megtervezni.
 
2. hiba: Vállalkozási méret helytelen meghatározása
 
Hogyan állapítható meg, hogy vállalkozásunk kisvállalkozásnak minősül-e vagy sem? A Tao. Törvény az alapfogalmak között meghatározza, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozás kategóriákat a Kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben foglaltak szerint kell meghatározni. Tehát ismét egy előírás halmazból kell kibogoznunk a minket érintő elemeket. Melyik is ez a törvény pontosan? A 2004. évi LXXXI. törvény (Kikö. tv.), melynek is a 3.§., 4.§. és 5.§. lesz érdekes számunkra.
 
Transzferár dokumentáció készítés alóli mentesség: a Tao. Törvény a mentességet úgy fogalmazza meg, hogy transzferár dokumentációt kell készítenie annak, aki nem minősül kisvállalkozásnak. A Kikö. tv. pedig fordítva fogalmaz, azt mondja meg, hogy ki minősül kisvállalkozásnak. Tehát a következőkben azt nézzük meg, mik a középvállalkozások ismérvei.
 
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek:
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
 
Mire következtethetünk ebből?
ü Ha a létszám 50 fő vagy ennél több, nem beszélhetünk kisvállalkozásról.
ü Ha a létszám 50 fő alatt van, de mindkét mutatószám a határérték felett, akkor sem.
 
Ha cégünknek vannak kapcsolódó vállalkozásai vagy partnervállalkozásai, akkor a teljes kapcsolati körbe tartozó összes vállalkozás mutatószámait össze kell számítani! Mit jelent számunkra mindez transzferár szempontból? Elég, ha összeadjuk a kapcsolt vállalkozásaink adatait, és ha ezek a határértékek alatt vannak, akkor megállapíthatjuk, hogy nincs dolgunk a transzferár nyilvántartásokkal?
 
A kapcsolt vállalkozások fogalma (Tao. tv.) nem egyezik meg a Kikö tv. (2004. évi LXXXI. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló tv.) fenti két fogalmával. Nagyon leegyszerűsítve a két fogalom lényege:
 
1. Kapcsolódó vállalkozások: ebben az esetben a tulajdoni részesedés vagy a szavazatok többsége számít.
 
2. Partnervállalkozások: ha egy cég nem lesz kapcsolódó vállalkozás, de a tulajdoni részesedés illetve szavazati arány eléri a másik résztvevő cégben a 25%-ot, akkor már partnervállalkozássá válik.
 
Látható tehát, hogy ahhoz, hogy teljes biztonsággal meg tudjuk állapítani, hogy kisvállalkozásnak minősül-e vállalkozásunk, fel kell állítani és el kell készíteni a teljes cégtérképet tulajdoni arányokkal együtt! Hiszen csak így tudhatjuk meg, hogy a transzferár dokumentációs kötelezettség fennáll-e cégünknél.
 
3. hiba: Határidők a transzferárazásban
 
Milyen határidőkre kell figyelnünk a transzferár nyilvántartások esetében? Sokan úgy gondolják, hogy egy határidő van: mégpedig az adott évi dokumentációkat el kell készíteni a következő év május 31-ig. Márpedig ez ebben a formában nem feltétlenül igaz. Lehet, hogy már hamarabb kérhetik! Hogyan lehetséges ez? És miért kiemelt jelentőségű nap minden vállalkozó számára a december 31-e?
 
Általánosságban mindenhol azt halljuk, hogy a transzferár dokumentációt a következő év május 31-ig kell elkészíteni. Az igazság ennél picit bonyolultabb, mivel a nyilvántartást a társasági adó bevallás benyújtásáig már be kell fejeznünk! Valljuk be, nem szívesen várunk a társasági adóbevallás beadásával a legutolsó napig, sőt, ha már elkészült a mérleg, lehet, hogy 1-2 hónappal a határidő előtt a társasági adóbevallást (és az iparűzési adó bevallást is) beadjuk, hogy egyben letudjuk az évzárási feladatokat.
 
Ha a transzferár dokumentáció dátuma viszont későbbi, mint a társasági adóbevallásunk benyújtásának a napja, (de természetesen korábbi, mint május 31-e), akkor is számíthatunk mulasztási bírságra!
 
A másik fontos dátum, amire oda kell figyelnünk, az a december 31-e, ugyanis ez az a nap, amikor egy vállalkozási év elévül. Az elévülési idő nem szó szerint 5 év, hanem általában 6 év. 2015. december 31-én tehát elévül a 2009-es üzleti év, mivel erről az évről 2010. május 31-ig kellett társasági adó bevallást benyújtani, és 2010. december 31-től számítandó az 5 év.
 
Mely évekre kell tudnunk felmutatni a transzferár dokumentációinkat végül is 2015-ben? Ha a NAV 2015. május 31-e előtt kér erre, akkor a 2009-2013-as évekre, ha pedig május 31-e (vagy a 2015-ös társasági adóbevallás benyújtása után), akkor 2009-2014. évekre vonatkozóan. Ha felkészült szeretne lenni, érdemes tehát áttekinteni az elmúlt éveket is, hogy esetleg a szükséges adóalap – módosításokat önellenőrzéssel megtegye, figyelve vállalkozásunk gazdálkodási ciklusaira, a különböző makrogazdasági körülmények hatásaira és a piaci trendekre is.
 
További tipikus transzferárazási hibák: http://www.taxrevolutions.hu/10-hiba-transzferarazasnal-letoltes  

Kép: Image courtesy of Ambro at FreeDigitalPhotos.net

Cikkem 2015. április 14-én jelent meg az Adó Online oldalán.

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről