Szokásos piaci ártartomány

Az előbbiekben megismerkedtünk két típusú transzferár nyilvántartással: az egyszerűsített és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nyilvántartásával. Ezek a típusok többnyire nem igazán igényelnek kreatív munkát, hiszen adatok összerendezéséről és bemutatásáról szólnak.

A következőkben az önálló dokumentációkkal fogunk foglalkozni. Miben más ez a típus? Amikor kézbe fogtam életem első transzferár nyilvántartását, akkor az egyfajta üzleti tervre emlékeztetett. A legfontosabb különbséget az jelentette, hogy míg egy üzleti terv a jövőre koncentrál, addig egy transzferár dokumentáció általában a múltbeli eseményeket mutatja be.

Egyszerűsítések a transzferárban 2011-től

Előző blogbejegyzésemben arról volt szó, hogy mikor alkalmazhattunk egyszerűsített nyilvántartási formát.

Az egyszerűsített transzferár nyilvántartás tartalmazza:

  1. az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;
  2. a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;
  3. a szokásos piaci árat;
  4. az elkészítés és a módosítás időpontját.

A 22/2009. PM Rendelet 2012. január 1-től életbe lépett rendelkezései alapján megszűnt az egyszerűsített nyilvántartás készítésének a lehetősége.

Egyszerűsített transzferár nyilvántartás

Az egyszerűsített nyilvántartások áttekintésénél először a 2011. 12. 31-éig érvényes szabályokat fogjuk vizsgálni, a második részben pedig bemutatjuk, hogy 2012-től milyen változások történtek e téren.

A szabályokat a Transzferár Rendelet (22/2009. PM Rendelet) tartalmazza, ez alapján nézzük végig az egyszerűsítési lehetőségeket. Kapcsolt vállalati ügyletlistánkat magunk mellé téve jelöljük is be egyben, hogy melyekre alkalmazhatóak a könnyítési lehetőségek.

Egyszerűsített nyilvántartások feltételei

a szerződés alapján történő teljesítések értéke:

  1. általános forgalmi adó nélkül számított
  2. szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg
  3. a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.
Transzfer ár - Szokásos piaci ár

Mit jelent a nem megfelelő transzferár?

Ha a transzferár, tehát a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól, akkor bizony következményekre számíthatunk. Melyek ezek?

Amennyiben egy adóellenőrzés során megállapításra kerül, hogy két kapcsolt vállalkozás között egy más árat kellett volna alkalmazni, akkor minden vonatkozó adókötelezettséget újra át kell számolni. Lehet, hogy ennek egy részét megteszi helyettünk az Adóhatóság, de emellett végig kell vezetni az utólagos ármódosítás hatásait minden érintett adónemen.

Kényszertörlés be nem adott beszámoló miatt

A kényszertörlést szankciós jelleggel rendelheti el a cégbíróság azoknál a társas vállalkozásoknál, amelyek nem a jogszabályoknak megfelelően működnek, például nem teljesítik a számviteli beszámolójuk közzétételével kapcsolatos kötelezettségüket, de kényszertörlés vár azokra a cégekre is, melyek adószámát a NAV jogerősen törölte.

Utóbbiakat a cégbíróság legkésőbb a NAV-tól kapott értesítést követő 15 munkanapon belül megszűntnek nyilvánítja és kényszertörlésüket rendeli el. A jogerősen elrendelt kényszertörlési eljárást visszafordítani nem lehet, az mindenképpen a vállalkozás megszüntetésével zárul.

A tájékoztató teljes egészében elolvasható a NAV honlapján.

Külföldi munkából származó jövedelem

Hogyan adózunk, ha külföldről is származik jövedelmünk?

Mikor melyik országban kell adót fizetni?

Ehhez nyújt segítséget egy nagyon jól összefoglalt rövid tájékoztató a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatóságának honlapján:

Mit kell tudni a külföldön dolgozóknak az adózásról?

Számlázási szabályok változása 2013

2013. január 1-től jelentősen módosultak a számlázási szabályok, többek között egységesebbé váltak a papír alapú és az elektronikus számlákra vonatkozó követelmények.

Változások összefoglalása

A változásokkal kapcsolatban megjelent egy összefoglaló a NAV honlapján, mely az alábbi fő témákat tartalmazza

  • A papír alapú és az elektronikus számlákra egyaránt vonatkozó követelmények
  • Elektronikus számla
  • Okirat megőrzési kötelezettség

A NAV tájékoztató az alábbi linken tölthető le: NAV számlázási tájékoztató

Transzferár dokumentáció összevonások

A transzferár dokumentációkat a 22/2009. PM rendelet jelenleg hatályos (és 2012. január 1-e óta érvényes) előírásai szerint ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni.

Milyen formában készíthetőek el a transzferár dokumentációk?

Alapvetően három formában készíthetjük el a dokumentációkat:

  1. Önálló nyilvántartásként
  2. Közös nyilvántartásként
  3. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásaként

Az egyes típusokra vonatkozó tartalmi elemeket a Rendelet 4., 5. és 6. paragrafusai mutatják be.

Transzferár - Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások

A 2012-es évtől a korábbi egyszerűsített nyilvántartás helyébe lép az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása.

 Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások

  • alacsony kockázattal járó,
  • rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket
  • a nyújtó fél sem főtevékenységként nyújt, és az igénybe vevő fél fő üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik közvetlenül, és
  • a nyújtott illetve igénybe vett szolgáltatások szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladják meg, valamint
  • az igénybe vevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak.
Transzferár jogszabályok

A transzfer árazási bírságok elkerüléséhez gyakorlatilag egy bonyolult jogszabályi dzsungelben szükséges eligazodnunk.

Milyen jogszabályokat érint a transzferárazás?

A szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettsége a legtöbb adózással kapcsolatos törvényben megtalálható. Gondoljunk például arra, hogy az áfa törvény meghatározza, hogy az ingyenes termékátadásoknál a termék szokásos piaci ára alapján kell az áfát felszámolni, illetve hogy az illetéket is az ingatlan forgalmi értéke után kell megfizetni.

Amikor nem független (kapcsolt viszonyban lévő) vállalkozások között jönnek létre ügyletek, fontos, hogy ennek minden oldalával tisztában legyünk, mert négy különböző típusú transzfer árazási kockázattal kell számolnunk.